Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


hálózat-fogalmak

2008.12.27

Hálózati kislexikon

[U]

Unicode
A Unicode -- az ASCII és leszármazottaival (ISO Latin-1, ISO Latin-2) ellentétben -- egy 16 bites karakterkészlet -- amelybe sok nyelv karakterkészletét belevették. Ez azt jelenti, hogy összesen 216=65536 karaktert képes ábrázolni. Ezzel elérhetõ, hogy a régebbi karakterkészletek által nem tartalmazott jeleket is kódolni lehessen ugyanazon karakterkészleten belül. Eddig ugyanis a meglévõ karakterkészleteket mindig bõvíteni kellett, illetve újat kellett létrehozni ahhoz, hogy a számítógépek például az ékezetes betûket megfelelõen tudják kezelni. Ez a -- kétségkívül -- hátrány megnehezítette a különbözõ programok egymással való kommunikációját, illetve az ékezetes nyelveken megírt dokumentumok ábrázolását. A Unicode karakterkészlet használata esetén akár görög karaktereket is használhatunk. A Unicode rendszer mostanában van elterjedõben. Egyes böngészõk (Navigator), illetve a Java programozási nyelv már támogatják a használatát.

unix
A unix az Interneten lévõ számítógépek legelterjedtebb, nyílt operációs rendszere, amelyet 1970 körül fejlesztettek ki a Bell Laboratóriumban.
A unixot arra tervezték, hogy egyszerre több felhasználó dolgozhasson rajta, és egyszerre több feladatot lehessen vele végrehajtani.
A unix operációs rendszernek több fajtája, hasonmása létezik a különbözõ típusú, architektúrájú számítógépekre. Érdemes megemlíteni a Linux operációs rendszert, amely a unixokkal rokonságot mutat. Leglényegesebb tulajdonsága, hogy ingyen terjeszthetõ. A fejlesztést a hálózaton keresztül -- levelezési listák segítségével -- nagyon sok ember végzi.

URL
Angol mozaikszó a Uniform Resource Locator (általános erõforrás-hely meghatározó) szavak kezdõbetûibõl.
A World Wide Web hálózaton használt címmeghatározási séma, amely a hálózaton lévõ információk elérési módját és helyét adja meg. Az így képzett címet URL címnek nevezzük. Néhány példa:

USENET
Számítógépes hálózat, az Internet része.
A USENET a levelezési listákból kialakítható hálózathoz lenne hasonlítható. A USENET az információkat úgynevezett hírcsoportokra (newsgroups) bontja, amelyekbe bármely felhasználó beléphet, illetve ahová bármely felhasználó feladhat üzeneteket. A hírcsoportok aztán további alcsoportokra bomlanak. A USENET egy olyan hírdetõtáblához, faliújsághoz hasonlítható, amelyet elolvashatunk, illetve üzeneteket ragaszthatunk fel rá. Az üzenetek a világ minden olyan gépéhez eljutnak, amelyek az adott hírcsoporthoz tartoznak. A hírcsoportokba való bejelentkezést és az üzenetek elolvasását, feladását intelligens programok vezérlik. Bizonyos feltételek teljesülése esetén újabb hírcsoportokat lehet létrehozni. A legtöbb üzenetet fogadó fontosabb hírcsoportok:

  • alt: alternative -- alternatív hírcsoportok;
  • biz: business -- mindenféle, üzlettel kapcsolatos témakörök;
  • comp: computer -- számítástechnikai hírcsoportok;
  • misc: miscellaneous -- máshová be nem sorolható, egyéb témakörök;
  • rec: recreational -- szabadidõvel kapcsolatos hírcsoportok;
  • sci: science -- tudományos hírcsoportok;
  • soc: society -- társadalommal kapcsolatos témakörök.

A USENET hálózat bárki számára nyitott és szabadon hozzáférhetõ. Felmérések szerint a hálózat 6500 különbözõ hírcsoportját naponta két és félmillónyian olvassák.

user
Angol szó, jelentése: felhasználó.
A számítógép-hálózatokban a különbözõ jogokkal felruházott felhasználók különbözõképpen használhatják az adott számítógép erõforrásait. A többfelhasználós operációs rendszerek -- mint amilyen a unix is -- definiálnak egy olyan felhasználót, akit minden jog megillet. Õ az, aki az adott kiszolgálón bármit tehet. A unix ezt a felhasználót a root (gyökér), míg más operációs rendszerek a supervisor (felügyelõ) azonosítóval illetik.

user ID
Angol kifejezés, jelentése: felhasználói azonosító. A user identity disc szavakból.

útvonal-választó
Olyan hálózati berendezés, amely két hálózatot köt össze a hálózati réteg szintjén (erre vonatkozólag lásd: OSI referencia modell). A legáltalánosabb esetben útvonal-választó minden olyan berendezés, amely arról dönt, hogy a hálózati forgalom mely utakat vegyen igénybe. Ezért nevezik forgalomirányítónak is.

ügyfél-kiszolgáló modell
Az OSI referencia modellben a szállítási réteg feletti rétegek mûködési elve: az ügyfél (kliens) valamilyen kéréssel fordul a kiszolgáló felé, amely a kért szolgáltatást nyújtja. A programozásban a fõprogram-alprogram viszonynak feleltethetõ meg. A kommunikációt mindig az ügyfél kezdeményezi, sohasem a kiszolgáló. Az ügyfél általában egy alkalmazói program: ilyenek a levelezõprogramok, a böngészõk, stb.
A modell legnagyobb elõnye az, ahogy a kéréseket a hálózatra kapcsolt kiszolgálók között elosztja. Tegyük fel például, hogy többszáz felhasználó akar egyszerre elérni egy adott számítógépen található állományokat. Ha mindegyik felhasználó bejelentkezne a kiszolgálóra, és az ott található ügyfél-programot használná, akkor a kiszolgáló nem gyõzné teljesíteni a kéréseket (ez azt jelentené, hogy a program egyszerre többszáz példányban futna a kiszolgálón). Az ügyfél-programoknak az elosztásával a kiszolgáló terhelése csökkenthetõ, és így a feldolgozás fõleg a felhasználó gazdagépén történik. A kiszolgálóval a kapcsolat csak akkor épül ki, ha adatcserére van szükség.

üvegszál
Lásd: optikai kábel.

üzenetszórás
Az üzenetszórás azt a folyamatot jelöli, amikor egy gazdagép egy üzenetet a hálózatra csatlakozó minden gazdagépnek elküld. Az üzenetek szórását végezheti a hardver és a szoftver egyaránt. Az IP-cím felépítése lehetõvé teszi az ilyen üzenetek célba juttatását, de a legtöbb útvonal-választót arra programozzák, hogy elfogja, és ne továbbítsa az ilyen üzeneteket.