Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


WINDOWS 8

Windows 8 verziók és licencek

Október 26-án kereskedelmi forgalomba került a Microsoft legújabb operációs rendszere, a Windows 8. Ezúttal elég hamar, a nagyon sikeres Windows 7 után szinte napra pontosan három évvel (2009. október 22-én jelent meg a Windows 7) adott ki új verziót a redmondi szoftvervállalat. Erre a viszonylag gyors váltásra az elmúlt évek történései, a mobil készülékek és az érintéses vezérlés rohamos elterjedése kényszerítette a Microsoftot, amit mi sem igazol jobban, mint az a tény, hogy a klasszikus, x86-os Windows 8 mellett külön Windows RT született a mobil készülékeket uraló ARM platformra. Az elkövetkező oldalakon viszont a klasszikus, PC-s felhasználókat legjobban érdeklő két kérdéssel foglalkozunk: mi változott, és érdemes-e frissíteni az új verzióra?

Még telepítés előtt szembesülünk több jelentős módosítással. A Windows 8 visszatért az XP egyszerűbb verziórendszerére: csak otthoni felhasználóknak ajánlott, sima Windows 8 és a munkára szánt Windows 8 Pro kapható kereskedelmi forgalomban. Ezeken felül mennyiségi licencben létezik még a vállalati Windows 8 Enterprise. Az egyes verziók közti különbségeket az alábbi táblázat foglalja össze.

Típus Windows 8 Windows 8 Pro Windows 8 Enterprise
Storage Spaces támogatás van van van
Windows Media Player van van van
Hagyományos munkaasztal van van van
Alkalmazástámogatás korlátlan korlátlan korlátlan
Eszköztitkosítás - van van
Hyper-V kliens - van van
Domaincsatlakozás - van van
BitLocker és BitLocker To Go - van van
Csoportházirendek - van van
Távoli asztal (kiszolgáló) - van van
Bootolás VHD lemezképről - van van
AppLocker támogatás - - van
Windows To Go - - van
DirectAccess támogatás - - van
BranchCache támogatás - - van
  • Hyper-V kliens – Windows Server 2012-ből átemelt, fejlettebb virtualizáció, a korábbi Windows Virtual PC-t váltja, amivel virtuális gépet indíthatunk az operációs rendszerből;
  • Domaincsatlakozás – tartományba léptethetőség; csatlakozás után az adott – jellemzően vállalati – hálózaton található erőforrásokat (pl. fájlok, nyomtatók) érhetjük el a beállított jogosultságok függvényében;
  • BitLocker és BitLocker To Go – merevlemez és egyéb adattárolók operációs rendszerbe épített titkosítása;
  • Bootolás VHD lemezképből – rendszerindítás virtuális merevlemezről;
  • AppLocker – egyes alkalmazások telepítési és futtatási jogának felhasználói vagy csoportszintű szabályozása;
  • Windows To Go – egy megfelelő USB pendrive-ról bármilyen számítógépen elindítható a felhasználó saját Windows 8 környezete;
  • Direct Access – VPN nélküli biztonságos hozzáférés távoli felhasználóknak, jellemzően vállalati online tartalmakhoz és alkalmazásokhoz;
  • BranchCache – WAN hálózaton lévő vállalati kiszolgálók (fájl és WEB) tartalmának számítógépen lévő gyorsítótárba töltése.

Komoly változáson ment át a Windows licencrendszere is. A leglényegesebb, hogy a Windows 8-ból nincs klasszikus „dobozos változat”, az OEM licenc viszont egyszemélyes használatú (PUL – Personal Use License) résszel bővül, mely arra az esetre vonatkozik, ha a felhasználó saját magának épített rendszeren, esetleg másodlagos operációs rendszerként vagy virtuális környezetben szeretné használni a Windows 8-at. Az OEM licencet (és telepítőt) a PUL alapján nem lehet (legálisan) használni korábbi, nem legálisan telepített operációs rendszer legalizálására, illetve amennyiben a felhasználó már legalább öt PUL licenccel rendelkezik, akkor üzleti felhasználásra sem.

Jó hír viszont, hogy a PUL nem kötődik számítógéphez, tehát áttelepíthető másik rendszerre, ha az eredeti rendszerről eltávolítjuk. Így ezen licenc keretein belül a Windows 8 más tulajdonosra is átruházható (eladható), feltéve, hogy az eredeti tulajdonos eltávolítja számítógépéről. Fontos tudni még, hogy a személyes használatú licenc esetében nem érvényes a downgrade jog, tehát a Windows 8 vagy 8 Pro helyett nem használható vele korábbi Windows verzió.

Szintén új a Windows 8 frissítési rendszere. 2013. január 31-ig kedvezményes akcióban 29,99 euróért (jelenleg kb. 8500 forint) letölthető a Windows 8 Pro Upgrade azok számára, akik (32 vagy 64 bitességtől függetlenül) rendelkeznek korábbi Windows 7, Vista (akár Starter verzió) vagy XP változattal. Ezt a letöltési folyamatot egy frissítési segéd kezeli, amivel egy képfájlt tölthetünk le és írhatunk ki DVD-re vagy pendrive-ra. A frissítéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a segédben a Windows 8 letöltésekor nem tudjuk kiválasztani, hogy a rendszer 32 vagy 64 bites verzióját szeretnénk-e letölteni, hanem a szoftver a frissíteni kívánt operációs rendszer verziójának megfelelő rendszert fogja letölteni.

A Window 8 Pro Upgrade verziója megkapható DVD-n is a promócióban részt vevő viszonteladóknál 59,99 euróért, ami jelenlegi árfolyammal számolva kb. 17 000 forint. A nem frissítésre szánt, teljes verziót (OEM) 38 000 forint környékén kínálják. A sima Windows 8 upgrade verziója csak a Pro frissítős akciója után, tehát február elejétől lesz elérhető, a DVD-s Windows 8 OEM-et jelenleg a boltokban picivel 26 000 forint alatt láttuk.

Kiemeljük, hogy régi és a frissítés aktiválásával beszerzett Windows verziónkat nem használhatjuk egyidejűleg, de az eredeti telepítőlemezünkkel visszatérhetünk régi Windowsunkra. Létezik Windows 8 verziókon belüli frissítés is, a sima Windows 8-ban egy termékkulccsal aktiválhatjuk a Windows 8 Pro extra funkcióit. 2013. január 31-ig azok számára is ingyenes a Windows Media Center, akik Windows 8 Próra frissítettek.

Változások a motorházfedél alatt

A Windows 8 alapvetően egy finomhangolt Windows 7, amibe például belekerült az USB 3.0 és a Wi-Fi Direct natív támogatása, sokat csiszoltak a memóriakezelésen, okosodott az NTFS fájlrendszer. Gyökeresen változott a grafikus alrendszer kezelése: még a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektettek a kihasználására általános feladatok esetén, elsősorban a felhasználói felület elemeinek és videóknak a megjelenítésénél, hiszen ezek állandó velejárói egy modern operációs rendszernek. A Vistában bemutatkozott WDDM (Windows Display Driver Modell) 1.2 verziója debütált a Windows 8-ban, és ez egyelőre a legújabb Windows privilégiuma marad; bár elvileg frissítés révén a Windows 7-be is bekerülhetne, de erről még nem született döntés.

Az új rendszer egyik nagy előnye a továbbfejlesztett TDR (Timeout Detection and Recovery) funkció, amely megakadályozhatja a rendszer lefagyását. A grafikus vezérlőt ugyanis logikai szinten kezeli (engine-nek hívja), és ha egy alkalmazás (mondjuk egy YouTube ablak a böngészőben) lefagy, akkor a TDR funkció csak az adott logikai engine-hez kapcsolódó folyamatot indítja újra (csak az adott YouTube ablakot), nem pedig az egész WDDM-et, vagyis grafikus meghajtót (többi böngészőablakot). Az új megoldás révén fejlődött az erőforrás-kihasználás és ezzel együtt az energiagazdálkodás is.

Gyorsulásra elsősorban DirectX 11-et támogató grafikus hardvernél lehet számítani, ami asztali vonalon a Radeon HD 5000-es (Cypress) illetve GeForce GT 400-as (Fermi) családtól kezdődött, nagyjából a Windows 7 startjakor; mobil vonalon az átkeresztelős „fejlesztés” miatt kissé elmosódottabb a határ, de az egy-két éves notebookok már minden bizonnyal DirectX 11-esek.

Amellett, hogy a Windows 8-ban (egyelőre kizárólagosan) debütál a DirectX 11.1, sokat fejlődött a Direct2D és a DirectWrite API, így nemcsak a 3D-s grafika, hanem maga a kezelőfelület is gyorsult, sok esetben drámaian. Alapvető célkitűzés volt a Windows 8-nál (és az RT nél is), hogy a kezelőfelület másodpercenként 60 képkockás sebességgel fusson, így biztosítva a gördülékenységet. A Microsoft mérései szerint a grafikus hardver bevetésével a DirectWrite akár háromszorosára, a Direct2D ötszörösére gyorsult, ami közvetlenül megmutatkozik a grafikus kezelőfelület sebességében.

További fejlesztés a 3D megjelenítés hivatalos és szabványos támogatása, és nagyon komolyat fejlődött a videólejátszás gyorsítása. A korábbi DXVA API esetében eléggé nehézkes volt a pufferek megosztása, így körülményessé vált a post-process (jellemzően képminőséget javító) effektek megírása, vagyis a gyártók inkább driverekkel kezelték ezt a kérdést, ami minden hardvercsaládon más-más képminőséget eredményezett. Az új, Unified Video API véget vet ennek a zűrzavarnak, ugyanis a feldolgozás mostantól a DirectX 11 futószalagon belül zajlik majd, jelentősen egyszerűsítve a pufferkezelést.

További előnye, hogy egységes képminőséget eredményez (bár a hardvergyártók a driverben továbbra is bevethetik a saját trükkjeiket), és a szoftvergyártók is könnyebben fejleszthetnek post-process effekteket, például a ma uralkodó Full HD anyagok minőségi felskálázását 4K-ra. Újra kiemelnénk, hogy a Unified Video API-hoz legalább DirectX 11 kell, így a régebbi hardverek tulajdonosai nem sokat profitálnak ebből. A DXVA API azonban megmarad, így az eddig megszokott működés biztosított régebbi hardverek esetén is.


Az NVIDIA Optimus muxless bekötése, VGA az IGP-n keresztül jut a monitorhoz

Feltéve persze, hogy hardvergyártójuk – különösen notebookoknál – nem hagyja őket cserben. A kezdeti időszak általános tapasztalata, hogy a kapcsolható grafikus alrendszerekkel – vagyis a különálló VGA-t tartalmazó notebookok jelentős részével – bajok vannak. A legtöbb notebookban úgynevezett muxless módban van összekapcsolva a processzorba integrált grafikus mag (IGP) és a különálló grafikus kártya (GPU), olyan formában, hogy a külön VGA csak az integrált grafikus vezérlőn keresztül fér hozzá a monitorkimenethez. (Bővebben erről korábbi cikkünkben.)

Megtörténhet, hogy hiába gyors a külön grafikus kártya, ha az átkapcsolásért felelős szoftverrendszer nem tartja vele a lépést. És itt jön a csavar a történetben! Az AMD és az NVIDIA egyelőre csak béta állapotú meghajtóinál ígéri a Windows 7 szintű sebességet, illetve funkcionalitást, és ami még rosszabb, hogy sok notebookgyártó nemcsak a VGA-k, hanem az Intel grafikus vezérlőjének meghajtóját sem frissíti túl nagy frekvenciával, telepítésüket pedig ilyen vagy olyan módon gátolja. Tesztünk során mi is belefutottunk egy ilyen jellegű, elég komoly problémába.

 

Változások a felszínen

A Windows 8 leglátványosabb újítása a köznyelvben korábban Metro, mostanában viszont Modern néven emlegetett felhasználói felület (UI – user interface). Aki látta már a mobiltelefonokra szánt Windows Phone 7 operációs rendszert, annak nem lesz teljesen új a nagyméretű, úgynevezett élő csempékkel megrakott, vízszintes irányban bővülő felület, amit többnyire szőnyegnek neveznek. Lényegében átveszi a Start menü szerepét, ami a Windows 95 óta meghatározó eleme az asztali gépekbe szánt Windows operációs rendszereknek, de a Windows 8-ba meglepő módon nem került bele.

Egyesek számára sokkoló lehet ez a radikális váltás, de érthető a logikája, mert a Microsoft szeretné egységesíteni a különböző eszközökre szánt Windowsok megjelenését, és egyben alkalmazkodik a mai trendhez, az érintős kezeléshez. Egy klasszikus asztali számítógépen vagy notebookon ennek látszólag semmi haszna, de a közeljövőben – éppen az új Windows erős támogatása miatt – rengeteg érintőképernyős termék várható ezekbe a szegmensekbe is, melyek kezelése állítólag sokkal intuitívabb és szórakoztatóbb a korábbi billentyűzetre és egérre (vagy touchpadre) támaszkodó módozatnál.


Start felület telepítés után

Az új felület ráadásul aktív, az egyes alkalmazások csempéin állandóan új információk jelennek meg, láthatjuk, ha új levelünk vagy üzenetünk érkezett, nyomon követhetünk egy csomó közösségi oldalt, hír- vagy információs csatornát, melyek többsége – minő meglepetés – a Microsoft szolgáltatásaira épül. Összességében tényleg nagyon látványos és szórakoztató a felület, formatervét pedig szerintünk nagyon ízlésesen valósították meg. Testreszabhatóságával sincs probléma, a csempék könnyen átrendezhetőek, dupla méretűre nagyíthatóak, és persze a hagyományos alkalmazások is felkerülhetnek a kezdőoldalra. Tény és való, hogy alapvetően érintéskezelésre hegyezték ki, de némi belakás után egérrel is jól kezelhető; felbontástól függően akár 30-50 csempe is kirakható egy képernyőre, ennél több alkalmazást kevesen használnak. Kár, hogy a klasszikus programok ikonjai csempeként nem mutatnak valami jól.


Egyetlen kapcsolóval rengeteg eszköz előjön

Az új Windows kezelőfelületének fontos elemei a gesztusok. A képernyő egyes területein jellemzően érintéssel, húzó mozdulattal csalhatóak elő funkciók, melyeknek van egérrel megvalósítható alternatívája is. A jobb oldalról keresést, megosztást (közösségi, alkalmazások közti, link küldése emailben, stb.), kezdőképernyőt, eszközkezelőt (jellemzően a külső monitort és a nyomtatót) valamint beállításokat lehet előhívni, balról a futó alkalmazások bukkannak elő, alulról pedig egyszerűbb alkalmazásspecifikus opciók ugranak elő. Felülről kissé lehúzva osztott képernyős üzemhez jutunk, teljes lehúzással pedig bezárható az éppen futó ablak.


Jobbról előbukkanó menü

Fontos újítás, hogy az operációs rendszerbe a klasszikus offline mód mellett immár Microsoft fiókkal is beléphetünk, és így rengeteg online lehetőséghez férhetünk hozzá, például megkaphatjuk másik gépünkön beállított kezelőfelületünket, szinkronizálhatjuk adatainkat a Microsoft felhőalapú tárhelyéről (SkyDrive) vagy elérhetjük a Microsoft alkalmazásboltját.

Kisebb, de érdekes újítás a záróképernyő okostelefonos stílusú fejlesztése. Ezen alapból a pontos idő, dátum, vezeték nélküli hálózat és akku állapota látható, de beállítás után ennél sokkal több mindent, beérkezett leveleket, üzeneteket, egyéb jóságokat is mutathat, ami asztali gépen annyira nem érdekes, de egy mobil készüléken jól jöhet. Ugyanez igaz a képjelszóról, amikor Windowsba belépéskor nem karaktersort gépelünk, hanem egy általunk kiválasztott képen kell három korábban rögzített mozdulatot végrehajtani.


Némi kárpótáls a Start menü elhagyásáért

Igen, megmaradt a klasszikus munkaasztal (desktop) is, csak egy kissé háttérbe szorították, egy csempével (vagy az Esc gombbal) érhető el a Start képernyőről. Talán azért, hogy akit csak lehet, áttereljenek az új felület használatára. Mint korábban már írtuk, nincs Start menü, ami gyökeresen megváltoztatja a Windows használatát. Nincsenek legutoljára használt alkalmazások, dokumentumok, viszont egy egészen tartalmas szöveges menü előcsalható. Sajnos a kulcsszó a csalogatáson van, mert a bal alsó sarokban jobb klikkelés vagy a Windows + X gombkombináció minden, csak nem intuitív.

Hasonló billentyűparancsokkal több olyan menü és funkció előhozható, amihez egyébként pár egérmozdulattal és klikkeléssel lehet csak eljutni. Hiányzik a Windows 7 üveglap hatású Aero Glass felülete is; a nyolcasban letisztult, telített színeket kapunk, a korábbinál egy lehelletnyivel vastagabb keretekkel az ablakok körül. Ez a megjelenés minden bizonnyal kevésbé terheli a hardvert.

 

Új és felújított eszközök

A gyökeres látványbeli változás mellett sok apró csiszolás is került az új Windowsba. A legfontosabb a még gyorsabb és jobb kereső. Az új start felületről azonnal aktiválódik, amint gépelni kezdünk, a klasszikus desktopon ehhez előbb a Windows gombot kell megnyomnunk, amivel visszajutunk a Modern UI-hoz. Keresni nemcsak alkalmazások, beállítások és fájlok között lehet, hanem az olyan előtelepített alkalmazásokban is, mint a térkép vagy az internetes kereső.



A keresés néhány variációja

 Aki gyakran használja, biztosan örülni fog a fájlkezelő tuningjának. Immár az Office csomaghoz hasonlóan szalagos ikonsort kapott, így kevesebbet kell a jobb gombbal elérhető menüben turkálni vagy billentyűzetkombinációkat használni mondjuk a kivágáshoz és beillesztéshez. Itt említenénk meg, hogy a Windows 8 az ISO/VHD/VHDX képállományokat fel tudja csatolni helyi meghajtóként.



Új fájlkezelő szalagos ikonsorral

Finoman átalakították a Feladatkezelőt, átrendezték füleinek sorrendét, egyeseket összevontak (Alkalmazások és folyamatok, illetve teljesítmény és hálózat), illetve újak jelentek meg, mint az Alkalmazáselőzmények (egyfajta naplózás), indítás és részletek.



Átalakított feladatkezelő

Új az Internet Explorer 10, mely rövidesen a Windows 7-ben is bemutatkozik. Van belőle érintős és klasszikus változat is, előbbi nem minden esetben (csak a Microsoft által jóváhagyott oldalakon) támogatja a Flash-lejátszást, kezelőfelületét pedig az érintéses irányításhoz egyszerűsítették nagyobb, sötét háttéren világos ikonokkal, böngészősora pedig felülről alulra került, és automatikusan eltűnik.


Az Internet Explorer 10 két arca

Nagy örömmel jelentjük, hogy megszűnt a Windows újratelepítés agóniája, végre van lehetőség fájdalommentes és gyors rendszervisszaállításra. Két lehetőség közül választhatunk: az egyik megtartja a személyes állományainkat, csak a Windows újul meg, a másik esetben minden személyes adatot töröl a visszaállítás. Kissé szerencsétlen, hogy a másik, nagyon hasznos, operációs rendszerbe integrált visszaállítás funkció, az állományok korábbi verzióinak tárolása alapból ki van kapcsolva, és nem is nagyon hirdeti a rendszer, hogy van ilyen. Pedig pár klikkelésből megoldható, amihez korábban külön szoftver vagy NAS kellett; ha megadunk egy helyi vagy hálózati tárat, arra automatikusan készül mentés állományainkról. További biztonsági jó hír, hogy a Windows Defender immár vírusirtót is tartalmaz.


Egyszerűbbé vált a rendszervisszaállítás

Kissé fura változás, hogy Windows Media Player már nem játssza le a DVD lemezeket. A Microsoft nem fizeti tovább az ehhez szükséges licenceket minden egyes Windowshoz, mert az optikai lemezek egyre inkább a perifériára szorulnak.



Ízelítő a Bing alkalmazásokból

Nem érintettük még az újdonságok egy komoly területét, a Modern felületen elérhető alkalmazásokat, melyeket Windows Store App néven emlegetnek. Gyárilag előtelepítve kapunk külön képnézegetőt, videó- és zenelejátszót, kamerakezelőt, illetve olyan Bing alkalmazásokat, mint az időjárás-előrejelző, térkép, utazástervező, hírcsatornák böngészője, ezenkívül van még PDF és XPS állományokkal boldoguló olvasó, és ne feledkezzünk el a Microsoft felhőalapú tárhelyéről, a SkyDrive-ról sem. Mind tipikusan okostelefonos vagy tabletes alkalmazások, legalábbis ezek inkább a mobil készülékeken látható operációs rendszereken vannak előtérben, de egy asztali gépen vagy notebookon is hasznukat vehetjük. Futási módjuk is a tenyérgépeken látottakat idézi, a Windows Store Appok a háttérben felfüggesztésre kerülnek, szinte semmilyen erőforrást nem fogyasztanak, így bezárni sem kell őket.


Aki pedig alkalmazásokat szeretne az előtelepítetteken felül, mehet a Windows Áruházba, ami az Apple és Google alkalmazásboltjához hasonlóan működik. Már most rengeteg olcsó és ingyenes programot találunk benne játéktól, közösségi és szórakoztató alkalmazáson át egészen az üzleti életben vagy oktatásban használhatókig. Nem kötelező feltétel, de az áruházban elérhető alkalmazások többsége a Window 8 mellett Windows RT-n is fut; már most temérdek más platformokon sikeres szoftverre rátalálhatunk. Érdekes lesz látni, hogy az inkább alkalmi időtöltésre való mini játékok és egyszerű, de gyakran nagyszerű programok hogyan vívnak meg a klasszikus, PC-s játékokkal és egyéb szoftverekkel.

Felhasználói élmény

Tuti, hogy a korábbi Windows kiadásokhoz szokott felhasználóknak elsőre nagyon furcsa lesz a Windows 8 felülete, nekünk is az volt. Nyilvánvaló, hogy az operációs rendszerben nincs olyan komponens, ami meggátolná a régi Start menü létezését, ezért nem tartjuk szimpatikus lépésnek teljes mellőzését, de ezt már ebben a cikkben is túl sokszor elmondtuk. Ebből is látszik, mennyire nehéz ezzel megbarátkoznunk. Legalább valami eldugott menüben lehetne olyan opció, ami visszahozza, és egyből a régi desktopon indít belépés után.

Amikor végre, nagy nehezen felülemelkedtünk ezen a problémán, jobbára pozitív tapasztalataink voltak. Pár napnyi használat után megjegyeztük a legszükségesebb gesztusokat és billentyűparancsokat, megszoktuk, mi merre található. Miután kigyomláltuk, majd újratelepítettük, a Start felület is egészen használhatóvá vált, bár időnk többségét a klasszikus desktopon töltöttük, nem igazán volt olyan elem, ami miatt (szándékosan) a Modern UI-ra váltottunk volna.

Tényleg érezhetően pattogósabban történtek a dolgok, mint az egyébként lomhának semmiképp sem nevezhető Windows 7 alatt. Elsősorban a rendszerindítás és a keresés pörgött fel, de a programok közti váltás is fürgébb lett, illetve a feladatkezelő szerint kevesebb memóriát emésztettek fel az egyes folyamatok és programok. Használat szempontjából eleinte a keresővel ismerkedtünk, azon keresztül volt a legkönnyebb előszedni az új helyre költöztetett funkciókat.

Éppen keresgélés közben futottunk bele legtöbbször a Modern és klasszikus felület közötti illúzióromboló váltásba. Megtaláltunk valamit a színes-szagos Modernen, aztán hopp, a kívánt ablak már a desktopon ugrott fel, pedig nem volt rajta semmi olyan, amit Modernben ne lehetett volna megjeleníteni. Még egy fura tapasztalatunk volt ezen a felületen: az innen induló alkalmazások mintha egy kicsit vártak volna, mielőtt elindulnak. Még a bot egyszerűségű képnézegető vagy naptár is kivárt két-három másodpercet, mielőtt hasznos tartalmát felkínálta.

Természetesen a tapogatós mókát is kipróbáltuk az új, Windows 8-cal szállított, érintőképernyős notebookokon: a Sony 13,3 hüvelykes VAIO T13 Ultrabookján és az Asus VivoBook X202 gépén, amit 11,6 hüvelykes mérete és komoly tudása miatt kinevezhetnénk akár ultranetbooknak is. (Részletes tesztjeink hamarosan...) Megerősítést nyert ama, tabletek tesztelése közben kialakult nézetünk, hogy a számítógépes vállalatok minden bizonnyal részesedést vásároltak a tisztítószerbizniszben. Félórányi tapogatás után meglehetősen csúnya lett a notebookok képernyője, amit használat közben azért átütött a panel fényereje, de kikapcsolt állapotban iszonyatosan mutatott a fényes felületű kijelző.


Hamar koszos lesz az érintőképernyő

És ez még csak a kisebbik baj. Egy notebookot teljesen más szögben érint a felhasználó, mint egy tabletet vagy okostelefont. Egyórányi böködés után már leszakadni készült a csuklónk, könyökben és vállban is némi bizsergést tapasztaltunk. Olyasmi érzésünk támadt, mint anno a Nintendo Wiinél: vicces és mókás dolog a tapogatás (konzolnál a lengetés), de hosszútávon nem a legkényelmesebb és nem is a leghatékonyabb. Azok az érintős játékok, amikkel tableten órákat is elszórakoztunk, notebookon rövid idő után az egérhez kényszerítettek, mert az tűnt a természetesebb irányítóeszköznek. Nem mellékes, hogy a felhasználó mellett a notebook egészségének is árt a böködés. A fenti videón látszik, hogy szinte minden egyes érintés után megremegett a kijelzőpanel – vajon meddig bírja ezt a zsanér?

 

Teljesítmény

Ismerkedés közben éreztük, hogy maga a Windows 8 operációs rendszer fürge jószág, de mi a helyzet a különböző alkalmazások sebességével, vajon azok is gyorsultak? Ennek vizsgálatához egy Dell Ispiron 15R Special Edition notebookot használtunk (részletes teszt hamarosan) harmadik generációs Core i processzorral, DirectX 11.1-et támogató AMD grafikus kártyával és hagyományos merevlemezzel:

  • Intel Core i7-3612QM (2,1/3,1 GHz) processzor
  • 2 x 4 GB DDR3-1600 memória
  • Radeon HD 7730M 2 GB DDR3 RAM (GCN architektúra 512 számolóegység) grafikus kártya
  • 1 TB WD Scorpio Blue 5400 rpm merevlemez

A processzor teljesítményében nem tapasztaltunk lényeges előrelépést a Windows 7-hez képest, de legalább lassulást sem. Egyedül a 7-zip tömörítés gyorsult valamelyest, nagyjából 5%-ot, a többi tesztprogramban az eltérés a mérés szórási határán belül volt. Ugyanez mondható el a memória és merevlemez esetében, de azért akadtak ennél sokkal érdekesebb eredmények is. A hardveresen támogatott és továbbfejlesztett Internet Explorer 10 állva hagyta a 9-es verziót. A HTML5-re kihegyezett WebVizBench alatt közel 70%-kal, az általánosabb Peacekeeper tesztben pedig több mint 80%-kal teljesített jobban elődjénél. Persze, igazán pontos képet a Windows 7 és 8 böngészési képességeinek viszonyáról akkor kapunk majd, amikor az Internet Explorer 10 elérhető lesz Windows 7 alatt is – erre még novemberben számíthatunk.

Processzor megnevezése Windows 7 Windows 8
CPU órajele 2,10/3,10 GHz 2,10/3,10 GHz
Magok/szálak száma 4/8 4/8
Gyorsítótár 6 MB L3 cache 6 MB L3 cache
AIDA64 v2.70 – CPU Queen 35 286 35 303
AIDA64 v2.70 – CPU PhotoWorxx 12 655 12 683
AIDA64 v2.70 – CPU Zlib (kB/s) 231,8 230,5
AIDA64 v2.70 – CPU AES 10 923 10 916
AIDA64 v2.70 – CPU Hash (MB/s) 2261 2261
AIDA64 v2.70 – FPU VP8 4676 4729
AIDA64 v2.70 – FPU Julia 14 746 14 740
AIDA64 v2.70 – FPU Mandel 7818 7812
AIDA64 v2.70 – FPU SinJulia 3766 3763
Renderelés – Cinebench 10 1 CPU 5267 5300
Renderelés – Cinebench 10 x CPU 19 402 19 800
Tömörítés – 7-zip benchmark (MIPS) 16 744 17 574
Kitömörítés – 7-zip benchmark (MISP) 16 964 16 936
Videókonvertálás – AGknot 2.55 (s) 47 47
WebViz Bench – böngészés (fps) 23,3 39,2
Peacekeeper – böngészés 1317 2413
Memóriatesztek – AIDA64 2x4 GB
DDR3-1600
2x4 GB
DDR3-1600
AIDA64 v2.70 olvasás (MB/s) 17 037 17 032
AIDA64 v2.70 írás (MB/s) 16 087 16 092
AIDA64 v2.70 másolás (MB/s) 19 121 19 139
AIDA64 v2.70 késleltetés (ns) 50 50

Meglehetősen érdekesen alakult a grafikus teljesítmény vizsgálata. Tudni kell, hogy a Dell notebookja nem engedte feltelepíteni az AMD oldaláról letölthető meghajtót, így első körben Windows 7 és Windows 8 alatt is a gyártói, Dell driverrel próbálkoztunk. És itt visszakanyarodnánk ahhoz, amit korábban írtunk, hogy a különálló grafikus kártya – esetünkben a Radeon HD 7730M – az integrált – itt HD Graphics 4000 – memóriáján keresztül fér hozzá a monitorkimenethez, vagyis a notebook képernyőjéhez.

Játéktesztek 1366x768
Radeon HD 7730M
Windows 8
Dell driver
Windows 8
AMD driver
Windows 7
Dell driver
Windows 7
AMD driver
Far Cry 2 – DX9 közepes 63 64 68 70
Far Cry 2 – DX10 magas 41 68 66 68
Far Cry 2 – 4xAA DX10 max 28 40 40 41
Dirt 3 – noMS közepes 49 63 63 63
Dirt 3 – 2xMS magas 31 54 54 55
Dirt 3 – 4xMS max 24 29 29 30
Stalker – DX11 alacsony 37 76 74 76
Stalker – DX11 közepes 32 59 58 60
Stalker – DX11 magas 32 54 54 54
Starcraft 2 – közepes 68 76 68 77
Starcraft 2 – magas 56 59 57 60
Mass Effect 2 – maximális 56 55 57 57
Sniper Elite 2 – minimális, 8xAF 34 50 41 50
Sniper Elite 2 – közepes, 8xAF 33 47 38 47

Új még a Windows 8, a notebookgyártók még nem oldották meg tökéletesen az összehangolást, ami komoly lassulást eredményezett. Egyelőre az AMD és az NVIDIA is küszködik a dologgal, utóbbinál az elérhető driver komoly problémákat, akár Windows összeomlást okoz (ezt egy béta driverrel már javították), de az AMD is 10-20%-os lassulást jelzett. Ehhez képest egészen jól teljesített az AMD legfrissebb béta meghajtója. Látható grafikai hibák nélkül (egyébként ilyet a Dell meghajtó esetében sem tapasztaltunk) hozta az aktuális (nem béta) Windows 7 meghajtó szintjét, itt-ott túlszárnyalta a Dell Windows 7-es megoldását.

Notebookoknál fontos szempont, miként gazdálkodik az operációs rendszer az akkumulátorral. A grafikus kártya átkapcsolása illetve lekapcsolása fontos része az energiagazdálkodásnak, így a meghajtók csiszolódásával ezen a téren is számítunk még némi fejlődésre. Egyelőre az Isnpiron 15R SE minimális terhelésen kimutathatóan jobb volt Windows 7 alatt, 44 perccel tovább bírta, ami több mint 10%-os eltérést jelent.

Nagyfelbontású videó lejátszásánál kicsit árnyaltabb volt a helyzet, ugyanis a méréshez rendszerint használt Media Player Classic Home Cinema esetében a Windows 8 lemaradt egy kicsit, de amikor a beépített Media Playerrel próbálkoztunk, akkor a Windows 8 jelentőset javult, míg a Windows 7 rontott. A két operációs rendszer legjobb idejét összevetve a Windows 8 nyert több mint 10%-kal. Teljes terhelésen és töltés közben nem volt számottevő különbség a két Windows között.

Felmerül még egy kérdés, részben a teljesítménnyel, részben a hűtéssel kapcsolatban. A grafikus kártya megjelenítéshez, videólejátszáshoz és egyre több mindenhez való felhasználása nem teremt extra fogyasztást, melegedést, esetleg zajt? Esetünkben, a Dell Inspiron 15R Special Edition laptopjánál nem tapasztaltunk eltérő viselkedést a két operációs rendszer között, de ez nem feltétlenül lesz így minden notebooknál. Sok múlik a grafikus rendszer kialakításán, a CPU és VGA energiagazdálkodási rendszerén, és a notebook hűtésének hangolásán.

 

Összefoglaló

Három évvel a különösen kedvelt Windows 7 után nincs egyszerű helyzetben a Windows 8, főleg nem azzal a radikális újítással, hogy elhagyták a Start menüt. A klasszikus desktop PC-t és notebookot használók jelentős részének nem szimpatikus ez a húzás, technikai akadálya pedig nem lenne a több mint egy évtizede nagy megelégedéssel alkalmazott rendszer visszaállításának. Értjük, hogy a Microsoft mindenáron az új, elsősorban érintős eszközökhöz kitalált kezelőfelület felé szeretné hajtani a felhasználókat, de szerintünk ez a terelés túl erőteljes, ráadásul pont a számítógépet legtöbbet használó réteg az, akiket úgysem lehet ilyen eszközökkel irányítani, legfeljebb felbosszantani. Nem meglepő, hogy már most létezik többféle, nem hivatalos eszköz a régi Start menü funkcióival.

Az új, Modern kezelőfelület valóban intuitívra sikerült, látványos, érdekes, de elsősorban érintőképernyőn remekel, billentyűzettel és egérrel kissé nehézkesnek és elnagyoltnak, meg legfőképp fölöslegesnek tűnt számunkra. Ugyanez igaz a legtöbb alapértelmezésben feltelepített Windows Bing alkalmazásra; ezek a dolgok majd érintőképernyőn, főként tableten és okostelefonon lesznek érdekesek, számunkra a notebook vagy asztali számítógép kijelzőjének tapogatása idegennek és rövid idő után kényelmetlennek tűnik. Kíváncsian várjuk, hogy a tapogatós monitorok és laptopok hány generációt élnek meg.

Mélyebbre merülve a Windows 8 megismerésében minden tekintetben kettős érzelmek alakultak ki bennünk. Egyrészt minden a régi abból a szempontból, hogy a kezdeti drivertámogatás távolról sem tökéletes (lásd VGA-meghajtós esetünk), és akadnak majd olyan programok, amelyek egyáltalán nem működnek – minden új Windows verziónál ez volt a helyzet. Másrészt viszont a grafikus kártya kezelése körül vannak olyan felszín alatti újítások (WDDM 1.2, Direct2D és DirectWrite gyorsulás, Unified Video), amik tényleg előreviszik a Microsoft operációs rendszerét. Szintén tetten érhető egy csomó működésbeli és alkalmazásszintű fejlesztés. Az új kereső nagyszerű lett, örvendetes a gyors és fájdalommentes rendszer- illetve állomány-visszaállítás, piros pont jár az integrált vírusirtóért, a fürge Internet Explorerért, a szalagos ikonsoros fájlkezelőért és szerintünk az online bejelentkezés és szinkronizálás is kiválóan sikerült.

Teljesítmény kapcsán egyelőre nem sok jóval szolgálhatunk: a CPU-sebesség változatlannak tűnik, VGA terén még nem tökéletesek a driverek, és egyéb perifériáknál is hasonlóak a visszajelzések. Energiagazdálkodásban némi kis javulást tapasztaltunk, de itt is szükség lesz még fejlesztésre. Ezen a téren talán csak a következő generációs hardverek lesznek igazán jók, ott Intel és AMD oldalról is hallani érdekes, Windows 8-ra épülő megoldásokról. Mindenesetre a „nyolcas” valamivel jobban bánik az erőforrásokkal, mint a „hetes”, ennek előnye a mindennapi használat közben is megmutatkozik majd.

Nagyon ügyesnek tartjuk a kezdéskor indított, kedvező árú (kb. 8500 forint) Windows 8 Pro frissítést, még akkor is, ha nem minden esetben zökkenőmentes a Frissítési segéd által vezetett átállás. A frissítés kapcsán felmerült, hogy nem csak legális Windows verziókról működik (persze ekkor nem válik legálissá a beszerzett termék, hiszen nem a licencért, hanem a frissítésért fizetünk). A sikeres Windows 7 után nem lesz könnyű dolga a Windows 8-nak, de úgy gondoljuk, hogy a Start menü eltüntetésével szerzett nagy és lényegében fölösleges mínuszt a rengeteg kis plusz bőven ellensúlyozza. Ha nem is azonnal, de a drivertámogatási problémák megszűnése után, valamikor a jövő év elején érdemes lesz átváltani rá.

 A bejegyzés : PROHARDVERTŐL......Abu85 és rudi  TOLLÁBÓL